Vitázunk

Részletek

Megjelent: 2012. február 08. szerda, 22:07

...itt kívánunk helyet biztosítani minden a környezetvédelmi szakmát érintő illetve érinthető véleménynek, szakmai álláspontnak illetve tanulmánynak, ha annak témája releváns, előremutató és várhatóan sokak szakmai érdeklődését felkeltheti. Várunk minden olyan vitaindítónak szánt írásos véleményt, amely ezen elveknek megfelel és amely publikálásra alkalmas. Szerkesztőségünk lehetőséget biztosít a nyílt vitára, véleménycserére minden írás végén és fenntartja a jogot, hogy a nem szakmai véleménynyilvánításokat moderálja.

Nagy István, olvasói levél: " a vörösiszap tározók helyzete a világban "

Részletek

Megjelent: 2012. február 17. péntek, 17:47

A Napi Gazdaság 2012.02.10-i számában olvastam egy cikket arról, hogy az Európai Bizottság nem dönthet az almásfüzitői vörösiszap-tározók ügyében. A sztori érdekes, mert a Greenpeace feljelentette a tározót kezelő céget, meg az engedélyeket kiadó hatóságot Brüsszelben, csakhogy jogsértési eljárás csak országok ellen indulhat. Tehát akkor végeredményben Magyarország ellen megy a történet – a jogsértési eljárás úgyis nagyon divatos mostanában. Ennél azonban érdekesebb a cikk második része, amely külföldi vörösiszap-tározókat vizsgál meg, hogy hol, hogyan csinálják. Kár, hogy nagyon rövid lett a körkép, ezért utánanéztem egy kicsit részletesebben a témának.  

Almásfüzitő kapcsán néhány hónapja a francia Le Monde kongatta a vészharangot, hogy Kolontár után itt a második apokalipszis, a vörösiszap-tározók veszélyesek, az egész megy bele a Dunába, jön a földrengés, árvíz meg minden. Ehhez képest a franciák egyenesen a tengerbe nyomják a vörösiszapot – hasonlóan a görögökhöz és a japánokhoz.

Bővebben...

Fügedi Ubul: Arany: tiltakozni könnyű, bányászni nehéz

Részletek

Megjelent: 2012. február 14. kedd, 08:44

Önmagukat környezetvédőnek nevező hivatásos tiltakozó szervezetek sorozatos demonstrációkat szerveznek a verespataki aranybánya újranyitása ellen. Így például:

• Csíkszeredán a Zöld SzékelyFöld Egyesület,
• Bukarestben a Zöld Erdély Egyesület

demonstrált. Hatvanhét(!) magyar civil szervezet kérte levélben Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, hogy a párt miniszterei ne engedélyezzék a cianidos aranybányászatot.

Eközben Verespatakon a helyiek a bánya megnyitásáért tüntettek, mert az remélik, hogy ott munkához juthatnak. A Greenpeace-aktivistái Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter irodájában tiltakozásuk sajátos jeleként leláncolták magukat, társaik pedig "Ciánveszély Romániában! RMDSZ, ne áruld el Verespatakot!" feliratú óriásplakátokat helyeztek ki a román-magyar határátkelőkhöz és a ferihegyi reptérre vezető úton; ilyen sajátos módon avatkozva az erdélyi magyar pártok politikai csatározásába.

Bővebben...

A környezeti határértékek rendszere

Részletek

Megjelent: 2012. február 08. szerda, 22:05

Legelőször is szögezzük le, hogy olyan, hogy „a határérték” — olyan nincsen. Határérték nagyon sokféle van, és nemcsak aszerint, hogy azt milyen közegre (a környezetvédelemben a leggyakrabban a talajra, a felszíni, illetve a felszín alatti vízre) szabjuk meg. A környezetvédelmi törvény (a többször módosított, 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól):

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500053.TV

Magyarországon a határértékek háromféle rendszerét különbözteti meg.

Bővebben...

„Bárkát kell építeni magunknak”

Részletek

Megjelent: 2012. február 02. csütörtök, 09:03

Bencsik János előadása az energiapolitikáról – lemondása után

„ Mint a számadó juhász a gazdatisztje elé, úgy jöttem ide” – kezdte előadását Bencsik János, december végén leköszönt energetikai államtitkár az Energiapolitika 2000 Társulat Energiapolitika hétfő este című januári rendezvényén, és hozzátette, hogy az elkövetkező  hónapokban részt fog venni sok más konferencián és előadáson, de nem mint előadó, hanem a hallgatóság körében. „Sokat kell tanulnom” – jelentette ki.

Előadásának alcíme a független hazai (energia)politika elérését célozta meg: Öntudatlanul sodródunk-e a megsemmisülés irányába vagy megpróbálunk irányítóivá válni?

Bővebben...

Fügedi Ubul: Zöldkár Almásfüzitőn — a hivatásos tiltakozók

Részletek

Megjelent: 2012. január 26. csütörtök, 08:38

A Greenpeace aktivistái szeptember 19-én Almásfüzitő határában, a vörösiszap-tározó VII. kazettájának oldalán egy nagy STOP feliratot raktak ki — állításuk szerint azért, mert a Duna közvetlen közelében lévő tározót veszélyes anyagokkal fedik le. “Mérget raknak méregre” — fogalmazott Tömöri Balázs, a szervezet kampányfelelőse:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/23/ngm/

Kifogásaikat az alábbiakban összesíthetjük:

1. 1.A gát anyaga kétséges — máig nem derült ki, hogy ez alatt mit értenek.
2. 2.A tározó egyúttal árvízvédelmi töltés is, és ez szerintük valamiért baj.
3. 3.A tározóból "jelentős mennyiségű" (sok), mérgező anyagokat tartalmazó csapadékvíz szivárog a talajvízbe és a Dunába. Mérgező anyagnak a molibdént és a fluort nevezték meg; később az arzént is. Itt és most szögezzük le: Magyarország talajaiban fluor és a molibdén is kórosan kevés van; ezek úgynevezett hiányelemek:

http://www.slideshare.net/mobile/BpScienceMeetup/mo-mellekhatasai-kerkb

Bővebben...

Dr. Verrasztó Zoltán: Miért van szükség településüzemeltető mérnökökre?

Részletek

Megjelent: 2012. január 18. szerda, 18:16

Napi aktualitás a közoktatás reformja, a képzések strukturális átalakítása az óvodától a felsőoktatásig. Mindinkább előtérbe kerülnek azok a viták is, hogy kinek szóljon az oktatás, milyen körben mi legyen az elvárás, ki, mire és hogyan tudja „használni” a végzett szakembereket. Úgy tűnik, abban konszenzus van, hogy drasztikus változtatásra van szükség a gyakorlati szakemberek számának növelése érdekében – tulajdonképpen minden szinten –, s mindez jelentősen befolyásolja – mindenekelőtt az elhelyezkedés korlátain keresztül – a környezetvédelmi szakemberek képzésével szemben támasztott követelményeket is.

Mindez fokozottan hívja fel a figyelmünket a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán immár harmadszor meghirdetett, februárban induló „településüzemeltető” posztgraduális szakképzésre. A hallgatók igen különböző induló diplomái (kertészmérnöktől az építőmérnökig, gépészmérnöktől az agrármérnökig) és zömmel önkormányzati üzemeltető cégekben szerzett gyakorlata olyan kapcsolatokat teremt és olyan igényeket támaszt az oktatás tematikájával és az oktatókkal szemben egyaránt, ami jelentős gyakorlati tudáskorszerűsítést tesz lehetővé a lehető leggyorsabban hasznosuló formában.

Bővebben...

A Greenpeace kampánya

Részletek

Megjelent: 2012. január 03. kedd, 19:13

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. almásfüzitői telephelyével kapcsolatos Greenpeace kampány nem kerülte el a figyelmemet, mint harminc éve környezetvédelmi joggal foglalkozó jogászét, továbbá mint olyan személyét, aki az érintett felügyelőségen dolgoztam és jól tudom, hogy a hatóság milyen dokumentációk és vizsgálatok alapján ad ki egységes környezethasználati engedélyt. Érdekes volt egy kívülálló kollega véleményét is olvasni, azonban számos vonatkozásban kénytelen vagyok a szakvéleménynek ellentmondani.

A jogi vélemény egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az általa kifogásolt tevékenység már hosszabb ideje (25 éve) a szükséges engedélyek alapján folyt, illetve folyik, továbbá az egységes környezethasználati engedélyt kiadó határozat a környezethasználó által készíttetett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatban szereplő tények és adatok alapján került kiadásra.

Bővebben...

Fügedi Ubul: Kolontár után, 2012

Részletek

Megjelent: 2012. január 12. csütörtök, 18:01

2010. október 4-én 12:10 – 12:25 között átszakadt a MAL Zrt. ajkai vörösiszap-tározójában a X. kazetta északnyugati sarka*. A tározóból mintegy kirobbanó, nagy NaOH-tartalmú(pH >13) lúg ötszáz méter hosszan rakta le a gátból magával ragadott, több köbméteres tömböket*. Több mint hétszázezer köbméter lúg folyt el, és kb. 8%-nyi vörösiszapot ragadott magával. A Torna-patak medréből kicsapó árhullám mintegy 10 km²-en hömpölygött végig — egyebek közt Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részein. Hat ember belefulladt, négyen a kórházban, a lúgmarástól vesztették életüket. A fentiek következményeként a Torna, a Marcal és a Rába alsó folyásának élővilága kipusztult; de a Mosoni-Dunát már sikerült megmenteni — a katasztrófavédelemben dolgozók rengeteget dolgoztak, és olykor eredménnyel. Alább a baleset hosszú távú környezeti hatásaival foglalkozunk.

A képek készítői: Mohai Balázs, Fügedi Ubul

Bővebben...