Kolontár után, 2012

2010. október 4-én 12:10 – 12:25 között átszakadt a MAL Zrt. ajkai vörösiszap-tározójában a X. kazetta északnyugati sarka*. A tározóból mintegy kirobbanó, nagy NaOH-tartalmú(pH >13) lúg ötszáz méter hosszan rakta le a gátból magával ragadott, több köbméteres tömböket*. Több mint hétszázezer köbméter lúg folyt el, és kb. 8%-nyi vörösiszapot ragadott magával. A Torna-patak medréből kicsapó árhullám mintegy 10 km²-en hömpölygött végig — egyebek közt Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részein. Hat ember belefulladt, négyen a kórházban, a lúgmarástól vesztették életüket. A fentiek következményeként a Torna, a Marcal és a Rába alsó folyásának élővilága kipusztult; de a Mosoni-Dunát már sikerült megmenteni — a katasztrófavédelemben dolgozók rengeteget dolgoztak, és olykor eredménnyel. Alább a baleset hosszú távú környezeti hatásaival foglalkozunk.

A képek készítői: Mohai Balázs, Fügedi Ubul

1. Az ártérre kijutott nátronlúg egy része visszacsorgott a Torna-patak medrébe, és levonult, amíg nem közömbösítették, vagy kellőképp fel nem hígult. Más része a földeken szétterülve lebontotta az ott talált szerves anyagot (gyökereket, növénymaradványokat), és így közömbösítődött (a reakció eredménye nátrium-karbonát és víz). Harmadik része különböző mélyedésekben (árkokban, gödrökben, halastavakban stb.) gyűlt össze. Mivel a NaOH rosszul párolog, kémhatása erősen lúgos maradt: a X. kazettától pár száz méterrel északra levő gödrökben a visszamaradt víz pH-ja még a baleset után több mint egy hónappal is 12 körül volt. Ezeket a gödröket-tavakat apránként lecsapolták, lúgtartalmukat közömbösítették.

2. A tározóból mintegy 1,5 millió köbméter anyag hiányzik — ennek csaknem fele a katasztrófa utáni hetekben folyt el lassacskán, ahogy az újabb és újabb esők vörösiszapot mostak ki a tározóból. Ez nem került ki az ártérre, hanem a mederben maradt.

3. A vörösiszap a gáttól Devecserig 0–25 cm vastag borításként rakódott le. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának javaslata alapján a vörösiszapot a felső talajréteggel együtt felkotorták, majd ideiglenes tározóba szállították mindazokról a helyekről, ahol ez a takaró 3 cm-nél vastagabb volt.

4. A timföldgyárat ún. száraz technológiára állították át:

http://planetaegyesulet.hu/vorosiszap-katasztrofa/illes-zoltan-allamtitkar-igy-latja-vorosiszap-katasztrofa-felelosseg-rendszer

Korábban csöveken, szivattyúkkal nyomták fel a zagyot a tározó tetejére, és vízréteg (lúg) alatt tárolták, most a port öntik oda teherautókról.

A medrekbe került hordalék és a reakciótermékként keletkezett sziksó hosszú távú környezeti hatásai nem jelentősek. A 3 cm-nyi vörösiszapot a talaj felső fél méterébe szántva némileg javíthatjuk annak termőképességét. Amint az 1. táblázatból látszik, ennyi vörösiszap beszántása megemeli ugyan a talaj arzéntartalmát de átlagosan csak az egészségügyi szempontból ártalmatlan szennyezettségi határérték 2/3-áig, miközben jelentősen javítja az olyan, fontos mikrotápelemek mérlegét, mint a réz, a cink és a táblázatban nem szereplő molibdén (továbbá valószínűleg a szelén).

1. táblázat Talajok savoldható fém- és arzéntartalma (mg/kg) 3 cm-nyi vörösiszap beszántása előtt és után 

B — szennyezettségi határérték magyarországi talajokban (6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről)

A száraz timföld viszont porzik: porzik út közben, amíg viszik, és porzik a kazettából, miután lerakták. Porzik mindannak dacára, hogy ezt különleges import adalékokkal gátolják. Csökkentik, de megakadályozni nem tudják:

http://www.168ora.hu/itthon/iszap-rettegnek-merre-viszi-a-voros-port-a-szel-63105.html

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy:

* A környezetbe kijutott nátronlúg gyakorlatilag lebomlott.

* Az ártéren szétterült vörösiszap nagyját összeszedték, a maradék kimondottan használ a földeknek A zöld mozgalmak nyomására azonban ezeken a helyeken se termeszthetnek élelmiszernövényeket még évtizedekig — helyettük energianövényeket (fás szárú füzet és nádfajtákat) ültetnek, amik tönkreteszik a talajt.

* A száraz technológia bevezetése óta egyre jelentősebb a kiporzás.

Fügedi Ubul